Majdnem hatvan százalékkal, 34 ezerrel kevesebben kezdhették volna el az alap- vagy osztatlan képzést 2014-ben, ha már most is kötelező lenne a középfokú nyelvtudás igazolása a felvételin. Ezt 2020-tól biztosan bevezetik, arra azonban, hogy hogyan fog növekedni a nyelvvizsgázók aránya, a kormánynak egyelőre nincs forgatókönyve.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének meghívására a szervezet vezetői kollégiumának tagjai egyeztettek Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral a felsőoktatás fejlesztésének irányvonalairól, és az ezt megalapozó Fokozatváltás a felsőoktatásban című felsőoktatási stratégiáról - közölte az akadémia pénteken az MTI-vel.
Jövőre 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is: jövő tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát.
2015-től felmérnék a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit: az eredmények határoznák meg, kinek kell felzárkóztató kurzusra járnia. A felsőoktatási államtitkárság a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől. Íme, a részletek.
2020-tól kötelező lehet a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételin. Igaz, kivételek lesznek.
Érettségi nélkül felvételizhetnének a felsőoktatásba a szakmunkások Palkovics László elképzelése szerint. A vs.hu-nak adott interjúban a felsőoktatási államtitkár azt mondta: közgazdászokból hiány van, ezért át kell gondolni az állami ösztöndíjas helyek számát a gazdasági képzéseken.
Az októberben nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció az utóbbi négy évben már az ötödik-hatodik ilyen dokumentum. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint még az idén elfogadhatják, ami a szakok számának drasztikus csökkentésével és új intézménytípusok megjelenésével járhat.
Hiányolja a bölcsészet- és társadalomtudományi területet érintő terveket az új felsőoktatási koncepcióból a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A szervezet minden szakon bevezetné a kötelező emelt szintű érettségit.
Az már biztos, hogy a következő két évben emelkedik a minimumponthatár, ennél azonban nagyon változásokra is számíthatnak azok, akik egyetemre, főiskolára készülnek. Az új felsőoktatási koncepció alapján elképzelhető, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez, és a választható szakok száma is csökkenni fog. Íme, a legfontosabb változások.
Csökkentené az alapszakok számát és bevezetné a duális képzést a gazdaságtudományi területen a felsőoktatási államtitkárság, amely az ágazat stratégiatervezetét múlt szerdán hozta nyilvánosságra.
Megnéztük, hogyan képzeli el a felsőoktatást a kedden nyilvánosságra hozott új koncepció, és összegyűjtöttük a legfontosabb információkat azoknak, akik a februárban induló képzésekre szeretnének jelentkezni. A hét hírei és cikkei.
Négy típusba - tudományegyetem, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola, közösségi főiskola - sorolná a felsőoktatási intézményeket az új felsőoktatási koncepció, amelyet kedden tárgyalt a Felsőoktatási Kerekasztal, és amely decemberben kerülhet a kormány elé.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
